Átírja a hitelbiztosíték rendszerét az új Ptk

Az új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét is azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak – olvasható a Deloitte jogi hírlevelében. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetése is.

Hitelbiztosítéki és zálogjogi változások

A hitelbiztosítéki szabályozást érintő legjelentősebb változás, hogy megszűnik a biztosítéki célú tulajdon átruházás, a biztosítéki célú vételi jog alapítás és a biztosítéki célú engedményezés kikötésének lehetősége.

Dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda igazgatója elmondta: a megszűnő biztosítékok közös jellemzője, hogy a hitelezők számára egyszerűen és gyorsan végrehajtható biztosítékot jelentettek ugyan, azonban nem biztosították megfelelően a hitelfelvevők érdekeinek védelmét. A zálogjogi biztosítékokkal szemben az érvényesítésük általában nem jogszabályban rögzített, hanem a felek által megállapított szerződéses szabályok útján történt. Emellett az érvényesítés során a hitelfelvevők kevés ellenőrzési joggal rendelkeztek és a hitelezők az érvényesítés során megszerezhették a fedezetül szolgáló vagyontárgy tulajdonjogát. A fentiek mérlegelése után, a hitelfelvevők érdekeinek fokozott védelme és a biztosítéki rendszer egységesítése érdekében döntött úgy a jogalkotó, hogy megszünteti a biztosítéki célú tulajdon átruházást, vételi jog alapítást, illetve engedményezést és a zálogjogot ismeri el elsődleges, legfőbb biztosítéknak.

A zálogjog szabályai is nagymértékben változnak. A zálogjog modernizációjának célja a merev zálogjogi szabályok piaci igényekhez igazítása, a kialakult piaci gyakorlat átvétele és a zálogjog alkalmazhatóságának kiszélesítése, illetve egyszerűsítése. Megszűnik a keretbiztosítéki jelzálog, a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog is, és csak a kézizálog és a jelzálog lesz szabályozva a jelenlegitől eltérő módon. A megszűnő jogintézmények azonban nem tűnnek el teljesen a gyakorlatból, mert az új zálogjogi szabályozás azokat részben pótolja, így például vagyont terhelő zálogjog helyett a jövőben körülírással meghatározott zálogtárgyat terhelő zálogjog alapítható. Fontos változás továbbá, hogy az új Ptk. már megengedi a hitelezőnek a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzését, és a korábbiakkal ellentétben részletes szabályokat állapít meg a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre is.

Hitelbiztosítéki nyilvántartás

Jövő év márciusától a hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja fel a jelenleg közjegyzők által vezetett közhiteles zálogjogi nyilvántartást. Az ingatlanon alapított jelzálogot továbbra is az ingatlan-nyilvántartásba kell majd bejegyeztetni, azonban a nyilvántartásba nem vett ingó dolgokon, jogon és követelésen alapított zálogjog, valamint a létrejött lízing és a faktoring szerződések már az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba jegyzik majd be.

Dr. Erdős Gábor elmondta: Az internet alapú új zálogjogi nyilvántartás nyilvános és mindenki számára ingyenesen elérhető lesz. A zálogszerződésben részes felek hatósági közreműködés nélkül, maguk gondoskodhatnak a zálogjog nyilvántartásba vételéről, így a zálogjog alapítása egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Ezzel párhuzamosan azonban - köszönhetően annak, hogy a bejegyzésnél nem jár majd el hatósági személy - a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem lesz közhiteles, azaz nem bizonyítja majd a nyilvántartásban foglaltakat.

Zálogjogosulti bizományos

A szabályozás új jogintézményként vezeti be a zálogjogosulti bizományos személyét, amely ugyan a nemzetközi finanszírozások során igen elterjedt, azonban a magyar szabályozás hiányában eddig hazánkban csak ritkán alkalmazott jogintézmény volt. Az új szabályozásnak megfelelően több zálogjogosult kijelölhet egy bizományost, aki egy személyben, a zálogjogosultak javára gyakorolhatja a zálogjogosultakat megillető jogokat. Zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén a zálogjogosultak helyett kizárólag a bizományost jegyzik be a megfelelő nyilvántartásba, amely csökkenti a hitelezéssel kapcsolatos adminisztrációs terheket, hiszen a zálogjogosultak személyének változása esetén a bejegyzés módosítására nem lesz szükség. 

Az „önálló” elidegenítési tilalom

A finanszírozási ügyletekben a hitelintézetek gyakran alkalmazzák az elidegenítési és terhelési tilalmat annak érdekében, hogy a hitelfelvevő a biztosítékul lekötött vagyontárgyat ne idegeníthesse el. Korábban kizárólag a tulajdonjog átruházásakor lehetett elidegenítési és terhelési tilalmat létesíteni. Az új Ptk. azonban az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetésével lehetővé teszi, hogy a tulajdonos a dolog tulajdonjogának átruházása nélkül, önállóan is megterhelje azt, ezzel pedig jelentősen felértékelődik az új jogintézmény hitelbiztosítéki szerepe. A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan elidegenítési tilalmat a tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében lehet majd alapítani.

Az új Ptk. egységesebb és modernebb hitelbiztosítéki szabályainak köszönhetően várhatóan csökkennek majd a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos jogértelmezési bizonytalanságok, emellett az új szabályozás hozzájárulhat a hazai finanszírozás újraéledéséhez. A pénzügyi szektor szereplőinek érdemes időben felkészülniük a közelgő változásokra annak érdekében, hogy megfelelően alkalmazkodni tudjanak a megváltozott jogszabályi környezethez, illetve az eddig alkalmazott struktúrákat az új Ptk. által kínált legkedvezőbb biztosítéki struktúrákkal tudják felváltani.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés